Újdonságok weboldalunkon
Nakúp ešte za 23,50€a dopravu máš zadarmo
Még nincs fiókja nálunk?
Gondolkodtál már azon, hogyan lehet vízalapú géleket, samponokat vagy különböző tusfürdőket készíteni gél formában? A válasz ezekre a termékekre a természetes gumik. A természetes gumik azonban sokkal többet rejtenek magukban annál, mint hogy vízből gélt tudnak készíteni. Nézzük meg közelebbről a különböző természetes gumik tulajdonságait, és hasonlítsuk össze őket.
A természetes gumik általában szénhidrát-alapú anyagok, amelyek vizes környezetben megduzzadnak, mivel egymásba kapcsolódó hálózatokat alkotnak, és így növelik a végtermék viszkozitását. Mire használhatjuk tehát a természetes gumikat? Először is, a természetes gumikat vízalapú gélek kialakítására használják. A természetes gumikat vízhez vagy hidrolátokhoz vagy más vizes oldatokhoz adják , és géllé alakítják át azokat . Természetesen vannak bizonyos korlátozások, például egyes gumik csak melegítés hatására oldódnak fel, bizonyos pH-értékeknél instabilak-e, vagy egyáltalán nem képeznek gélt, és más felhasználási területeket is érinthetnek.A természetes gumik másik jellemzője, hogy képesek javítani az emulziók stabilitását, vagy az emulzióknak egyedi, gélszerű állagot adni. Ez az emulzió (azaz a víz és az olajok emulgeálószerrel való egyesítése) kombinációján vantermészetes gumikkal együtt a testjoghurtok alapja. A természetes gumik ápoló tulajdonságokkal is rendelkeznek . Egyes természetes gumik képesek javítani a haj állapotát, és hatóanyagként is használják őket. Ezenkívül a természetes gumik befolyásolják a termékek textúráját vagy a bőrön való tapintását is. A természetes gumikat növényi anyagból vagy algákból nyerik, egyes gumikat biotechnológiai úton is előállítanak, előállítóik különböző mikroorganizmusok.
A kiválasztott természetes rágógumik gélképző tulajdonságainak összehasonlításához a következő rágógumikból készítettünk oldatokat, amelyek 1 % természetes rágógumit, 2,5 % glicerint, 1 % Euxyl PE 9010 tartósítószert és 95,5 % desztillált vizet tartalmaztak. Minden oldatot/gélt azonos módon állítottunk elő, úgy, hogy a porított természetes rágógumit glicerinnel viszkózus iszapot képezve összekevertük, majd keverés mellett desztillált vizet adtunk ehhez a keverékhez, és a tartósítószert a gél kialakulása után adtuk hozzá. Az egyetlen kivétel a karragén volt, amelynek vizes oldatát fel kell melegíteni, hogy feloldódjon, majd a keverék lehűlése után gélt képezzen. Ebben az esetben a tartósítószert szobahőmérsékletre hűtés után adták hozzá.
A xantángumi nagyszerű természetes gumi a kezdők számára, mivel hideg vagy meleg vízben hatékonyan képes gélt képezni, és széles pH-tartományban stabil. Ha a xantángumi használatával a terméked nem sikerül, a hiba valószínűleg nem a xantángumiban, hanem a többi alapanyagban vagy az eljárásban van, mivel a xantángumi a körülmények széles skáláját képes kezelni, beleértve az erőteljes keverést is, és nagyon stabil emulziókat hoz létre. A xantángumi jól kombinálódik galaktomannánokkal, például konjakporral, a két anyag kombinációja jelentős viszkozitásnövekedést okoz.Ezt a természetes gumit biotechnológiai úton nyerik, a Xanthomonas campestris termeli. A xantángumi hátránya, hogy a vele készült termékek nehezebben kenhetők, és kissé ragacsos érzetet hagy a bőrön. A xantángumi negatív töltésű csoportokat tartalmaz , azaz anionos gumiként van besorolva, ezért az ilyen negatív töltésű gumik általában nem jól kombinálódnak pozitív töltésű anyagokkal, mint például a hajkozmetikumokban gyakran használt kationos tenzidekkel. Másrészt az anionos gumik jól képeznek géleket vizes környezetben, amelyeket samponokban, tusfürdőkben, bőrtisztító gélekben stb. használnak. A xantángumi tehát jól kombinálható amfoter, nemionos vagy anionos összetevőkkel.
A xantángumi 1 %-os koncentrációban viszonylag sűrű gélt képezett. A gél nem volt tiszta és átlátszó, hanem inkább tejes színű és átlátszatlan. Állaga nem volt a legfinomabb (a guargumihoz képest), ez azonban nem befolyásolta a gél bőrön való eloszlását, a gél egyenletesen eloszlott, ezért a házi kozmetikumok gyártásánál ez inkább egy megjelenési hiba, ami azonban nem zavarja a funkcionalitást. A xantángumi gélnek azonban kicsit tovább tart, amíg teljesen elterül a bőrön, amíg el nem fogy, mint a guarguminál, és a teljes felszívódásig kissé ragacsos érzés marad a bőrön. A xantángumi előnye , hogy szélesebb pH-tartományban is stabil gélt képez , beleértve a savas környezetet is, így alkalmas samponok és más glükozidokat tartalmazó termékek sűrítésére, amelyek lúgos pH-júak, és amelyeket semlegesíteni kell a bőr fiziológiás pH-jára (4,5-5,5).A xantángumi tehát kezdőknek is alkalmas, már kis dózisban (1%) viszonylag sűrű gélt képez, ezért ha olyan samponokat vagy tusfürdőket szeretne, amelyek könnyen kifolynak a flakonból, használjon kisebb dózisokat.
A guar gumi a Cyamopsis tetragonolobus magjából nyert sűrítőanyag. A guargumi hidratálódik könnyen hideg és meleg környezetben egyaránt, és meglehetősen sűrű géleket képez. A guargumi a nem ionos gumik közé tartozik, így töltéstől függetlenül kombinálható más nyersanyagokkal. Létezik azonban kationos guargumi is, amely más tulajdonságokkal rendelkezik, így a két anyag nem mindig keverhető össze egymással.
Egy másik gumi, amely jól sűríti a vizes oldatokat, a guargumi. A xantángumihoz hasonlóan a guargumi sem képez átlátszó oldatokat, inkább kissé zavaros keverékeket. Előnye azonban a xantángumival szemben, hogy az így kapott gélek nagyon sima, kellemes textúrájúak, amelyek nemcsak tapintásra, hanem kinézetre is nagyon jól érződnek. Hátránya a xantángumihoz képest kissé alacsonyabb stabilitás, továbbá a guargumi 1 %-os koncentrációban alacsonyabb viszkozitású gélt eredményez, azaz a gélszerű konzisztencia eléréséhez a xantángumihoz képest kissé nagyobb adagolásra van szükség.
A gumiarábikumot az Acacia senegal fából történő kivonással nyerik , és Acacia gumi néven is megtalálható. Ez a gumi nem az erős gélképző tulajdonságairól ismert, nem képez sűrű gélt, de képes stabilizálni az emulziókat, mivel kölcsönhatásba lép a lipidekkel. Ezenkívül puha érzetet kelt a bőrön, így javítja a termékek textúráját. Ezt a gumit néha dekoratív kozmetikumokban használják, mert javítja a festékek tapadását a bőrön.Ha gumiarábikummal dolgozik, és nehezen oldódik fel teljesen hideg vízben, akkor a keveréket 70 °C-ra melegítheti, amíg a gumiarábikum teljesen hidratálódik. Lehűtés után a viszkozitás megváltozhat. Általában a viszkozitás jelentősebb növekedése akkor érhető el, ha ezt a gumiarábikumot legalább 40 %-os koncentrációban használják. Ez egy anionos gumi, amely nem kapcsolódik jól tisztán pozitív töltésű anyagokkal. A lipidekkel való kölcsönhatási képességének köszönhetően az arab gumi megkönnyíti az olajok vízhez való kötődését anélkül, hogy a viszkozitás növekedne. Ez különösen akkor hasznos, ha kis mennyiségű olajokat akarunk vizes oldatba vonni, például illóolajok vizes oldatokkal való kombinálásakor, miközben alacsony viszkozitást tartunk fenn, például tonikban és spray-kben. Próbálja ki a gumiarábikum és az olajok 3:1 vagy 4:1 arányát.
A gumiarábikum volt az egyetlen gumi a tesztünkben, amely nem sűrítette az elkészített vizes oldatot. Emiatt a gumiarábikum önmagában alkalmazva nem alkalmas termékek sűrítésére vagy gélek kialakítására. Az arab gumi ezért más természetes gumikkal kombinálva érdemes gél előállítására használniés a termék sűrítését. Az arabgumi tesztelésénél tiszta folyadékot kaptunk, tehát az arabgumi nem zavarja az oldatokat, ellenkezőleg, átlátszó oldatokat biztosít.
Az algákból származó anionos gumik közé tartozik a karragén. A karragén a Chondrus crispus vörös moszatból nyerik, és nemcsak a kozmetikumokban, hanem különösen az élelmiszeriparban is széles körben használt összetevő. Jó sűrítőanyag és részben emulgeálószer, így javítja az olaj és a vizes nyersanyagok megkötését.A karragén segít a termékek sűrítésében, sűrű, viszkózus emulziók létrehozásában. Ezenkívül javítja a bőr hidratáltságát, mivel segít több vizet megtartani a bőrben.
A karragén az állati zselatin növényi eredetű alternatívája, és tulajdonságai ennek megfelelően megfelelnek. A karragént először vízfürdőben kell feloldódásig melegíteni, ami körülbelül 70 °C-on történik. Miután feloldódott, a keveréket hagyni kell kihűlni. Csak akkor szilárdul meg, ha a keverék teljesen kihűlt, ezért néha több órát kell várni, attól függően, hogy milyen hőmérsékletű a hely, ahol a keverék hűl, hogy szilárd masszát kapjunk.A karragén előnye, hogy már alacsony koncentrációban is intenzíven sűríti a keveréket . Már 1 %-nál is a sütemények zselatinjához hasonló szilárd kocsonyát kapunk, ha lehűtjük. Ezért a termékek sűrítéséhez előnyösebb alacsonyabb koncentrációt használni, mivel ennek a kocsonyának az erőssége túl nagy volt ahhoz, hogy bármilyen terméket önteni lehessen. A 0,3 %-os koncentrációnál már lehetséges volt a keveréket pálcikával keverni. Hátránya azonban az volt, hogy a keverés során a zselé szilárd része kissé kisebb részekre töredezett, így nem homogén gélt kaptunk, hanem inkább egy csomós zselés keveréket, amely nem csak szemre nem nézett ki jól, de dolgozni sem volt a legjobb vele.Összességében a karragén előnye, hogy meglehetősen tiszta és átlátszó oldatot biztosít , hátránya, hogy a karragén feloldásához fel kell melegíteni a keveréket, ami egy plusz gyártási lépést jelent. Ugyanakkor az eredmény nem homogén gél, hanem csomók keveréke, ezért vagy nagyon alacsony, 0,1% körüli koncentrációt használjunk, vagy a jobb tulajdonságok érdekében a karragént más természetes gumival kombináljuk.
Samponok vagy tusfürdők készítésekor sokan nyúlnak időnként különböző színezőanyagokhoz, amelyek közül a leggyakoribbak a csillámporok. A csillámporok nemcsak csillogóak, hanem sokféle színben kaphatók, hogy feldobják a terméket. Ön is szeretne egy élénk színű termékekből álló palettát készíteni? Akkor biztosan nem szeretné, ha a kiválasztott csillámpor egy idő után a termék aljára süllyedne. Ezért megvizsgáltuk a csillámpor ülepedési tesztjét az elkészített géljeinkben és természetes rágógumi-oldatainkban.Az előző teszthez hasonló eljárást követtünk. természetes gumik 1 %-os oldatait készítettük, kivéve a karragént, amelyet 0,3 %-os koncentrációban használtunk, mivel 1 %-os koncentrációban túlságosan merev kocsonyát ad, amelybe lehetetlen lenne beépíteni a csillámport. A 0,3 %-os karragénoldatot is felmelegítették, hogy feloldják ezt a sűrítőanyagot.Ezt követően 0,5 % zöld csillámport adtak az oldathoz, és tejhabosítót használtak, hogy egyenletesen eloszlassák a keverékben. A csillámpor diszpergálásának megkönnyítése érdekében ezt a festékanyagot már a víz hozzáadása előtt hozzá lehet adni a glicerin és a természetes gumi keverékéhez.ebből a keverékből 10 g-ot kémcsövekbe öntöttünk, és 72 órán keresztül állni hagytuk, hogy megfigyeljük a csillámpor aljára történő leülepedését. Az eredmények a felhasznált természetes gumi megfelelő százalékos arányára vonatkoznak (1 %, illetve 1 %). 0.3 % a karragén esetében), ezért alacsonyabb koncentrációjú természetes gumi használata nem biztos, hogy ugyanezt az eredményt adja (a gél nem lesz eléggé viszkózus, és a csillámpor leülepedik az aljára). milyen eredményeink voltak? Olvassa el alább!
A xantángumi használatakor elég jó eredményeket értünk el csillámporral kombinálva. A csillámpor nem ülepedett le az aljára, enyhe ülepedés 72 óra elteltével csak a géloszlop tetején volt megfigyelhető, azonban ha a csillámpor a kozmetikai termék része lenne, akkor ez a jelenség nem jelenthet nagyobb problémát, mivel a kezelés során is előfordul időnként keveredés.Összességében a csillámpor nem ült le az aljára, ezért a xantángumi jól kombinálható csillámporokkal, hogy színes termékeket kapjunk.
Egy másik, csillámporokkal jól kombinálható gumi a guargumi. A csillámpor itt sem ülepedett le az aljára, a géloszlop tetején lévő enyhe ülepedés a termék használatakor elhanyagolható lesz, mivel a termék kezelésével enyhe keveredés is történik. A csillámpor nagyon egyenletesen eloszlott, ebből a szempontból a guargumi bizonyult a legjobb gélképzőnek a csillámpor impregnálásához. A gél egyenletes színű volt, összességében még a xantánguminál is kissé homogénebbnek tűnt.
Mivel az arabgumi egyáltalán nem sűrítette az elkészített oldatot, a csillámpor a várakozásunknak megfelelően nem volt egyenletesen eloszlatva, és a csillámpor leülepedett az aljára.
A festék némi diszpergálódását figyeltük meg, amikor csillámport használtunk a karragén géllel együtt, azonban mivel az oldat nagyobb darab karragént tartalmazott, a keverék nem volt egységes és homogén, így a csillámpor nem volt olyan egyenletesen diszpergált, mint a xantángumi és a guargumi gélek esetében. Emellett a gél tetején erőteljesebb ülepedés volt megfigyelhető.Mivel esetünkben a karragén (0,3 % karragén oldatban) még a keverővel/tejhabosítóval történő keverés után sem képzett teljesen homogén gélt, még a csillámpor sem tudott tökéletesen és egyenletesen eloszlani.
Úgy véljük, hogy a természetes gumik összehasonlítása segített kiszélesíteni látókörünket, és további felismeréseket hozott. Tisztázódott néhány kérdésed a gél formájú natúrkozmetikumok készítésével kapcsolatban posztunkkal?Ha vannak saját tapasztalatai és meglátásai, amelyek további új információkkal szolgálnak a témában, kérjük, írjon nekünk a marketing@handymade.sk címreKöszönet Ivana Jačalová-nak az átfogó hozzászólásért.
A következő cikk vagy bemutató erejéig viszontlátásra, ne hagyjátok abba a natúrkozmetikumok készítését.
A szappanosításig, barátaim!
