Kövesse az akciós termékeket!
Nakúp ešte za 23,50€a dopravu máš zadarmo
Még nincs fiókja nálunk?
Önt is érdekelte már, hogyan lehet vízbázisú géleket, samponokat vagy különféle zuhanykészítményeket gél állagú formában létrehozni? A választ ezekre a termékekre a természetes gélek adják. A természetes gélek azonban jóval többet rejtenek magukban, mint a víz gélgé alakításának lehetőségét. Nézzük meg közelebbről az egyes természetes gélek tulajdonságait és összehasonlításukat.
A természetes gélek általában szénhidráz-alapú anyagok, amelyek vizes közegben megduzzadnak, mivel egymásba fonódó hálózatokat hoznak létre, és ezáltal növelik a végtermék viszkozitását. Mire lehetnek jók a természetes gélek? Elsősorban vízbázisú gélek készítésére szolgálnak. Vagyis a természetes géleket vízhez, illetve hidroláthoz vagy más vizes oldathoz adjuk, és képesek azt gél állagúvá alakítani. Természetesen vannak bizonyos korlátok, például egyes gélek csak melegítés után oldódnak, vagy adott pH-értékeken instabilak, esetleg egyáltalán nem képeznek gélt, és más felhasználásuk van.A természetes gélek másik tulajdonsága az, hogy javítják az emulziók stabilitását, illetve egyedi, gél jellegű konzisztenciát adnak az emulzióknak. Pontosan az emulzió (tehát a víz és olajok emulgeátorral történő összekapcsolása) és a természetes gél kombinációjára épülnek a testjoghurtok. A természetes géleknek ápoló tulajdonságaik is vannak. Egyes természetes gélek képesek javítani a haj állapotát, és aktív hatóanyagként is használják őket. Ezenkívül a természetes gélek a termékek textúráját és bőrérzetét is befolyásolják. A természetes géleket növényi eredetű anyagokból vagy algákból nyerik, néhány gélt biotechnológiai úton állítanak elő, termelőik különféle mikroorganizmusok.
A kiválasztott természetes gélek gépképző tulajdonságainak összehasonlításához az alábbi összetételű oldatokat készítettük: 1 % természetes gél, 2,5 % glicerin, 1 % Euxyl PE 9010 tartósítószer és 95,5 % desztillált víz. Valamennyi oldat/gél azonos módon készült: a por alakú természetes gélt glicerinnel kevertük viszkózus péppé, majd folyamatos keverés mellett desztillált vizet dolgoztunk a keverékbe, és a gél kialakulása után adtuk hozzá a tartósítószert. Egyedüli kivétel a karragén volt, amelynek vizes oldatát fel kell melegíteni az oldódáshoz, és csak az elegy lehűlése után képződik gél. Ebben az esetben a tartósítószert szobahőmérsékletre hűtés után adtuk hozzá.
A xantán gél kiváló természetes gél kezdők számára, mivel hatékonyan képes gélt képezni hideg és forró vízben egyaránt, és széles pH-tartományban stabil. Ha a xantán gélt tartalmazó termék nem sikerül, a hiba valószínűleg nem a xantán gélben, hanem más alapanyagok arányában vagy az eljárásban keresendő, mert a xantán gél a feltételek széles tartományát jól viseli, beleértve az intenzív keverést is, amivel nagyon stabil emulziókat hoz létre. A xantán gél jól kombinálható galaktomannánokkal, például a konjak porral, e két anyag kombinációja jelentős viszkozitásnövekedést okoz.Ezt a természetes gélt biotechnológiai úton állítják elő, termelője a Xanthomonas campestris. A xantán gél hátránya, hogy az ezzel készített termékek nehezebben kenhetők, és a bőrön enyhén ragacsos érzetet hagynak. A xantán gél negatív töltésű csoportokat tartalmaz, vagyis az anionos gélek közé soroljuk, ezért az ilyen negatív töltésű gélek általában nem jól kombinálhatók pozitív töltésű anyagokkal, mint például a hajápolásban gyakran használt kationos tenzidek. Másfelől az anionos gélek jól képeznek gélt vizes közegben, samponokban, tusgélekben, arclemosó gélekben stb. való használatra. A xantán gél jól kombinálható amfoter, nemionos vagy anionos összetevőkkel.
A xantán gél 1 %-os koncentrációnál viszonylag sűrű gélt képzett. A gél nem volt tiszta és átlátszó, hanem tejszerű színű, átlátszatlan volt. Szerkezete nem volt a legfinomabb (guár gélhez viszonyítva), ennek ellenére ez nem befolyásolta a gél bőrre kenhetőségét, a gél egyenletesen oszlott el, így házi kozmetikumok készítésénél inkább esztétikai hibáról van szó, ami a funkcionalitást nem zavarja. A xantán gélt tartalmazó gél teljes, láthatatlanra történő eldolgozása a bőrön azonban valamivel hosszabb ideig tart, mint a guár gél esetében, és a bőrön az teljes beszívódásig enyhén ragadós érzet érezhető. A xantán gél előnye, hogy széles pH-tartományban is stabil géleket képez, beleértve a savas közeget is, ezért alkalmas samponok és más, glükozidokat tartalmazó termékek sűrítésére, amelyek lúgos pH-júak, és a bőr fiziológiás pH-jára (4,5–5,5) kell őket semlegesíteni.A xantán gél ezért alkalmas kezdőknek, már kis adagokban (1 %) viszonylag sűrű gélt ad, így ha olyan samponokat vagy tusgéleket szeretne, amelyek könnyen kifolynak a flakonból, alacsonyabb adagolást használjon.
A guár gél egy sűrítőanyag, amelyet a Cyamopsis tetragonolobus magjaiból nyernek. A guár gél hideg és meleg közegben egyaránt könnyen hidratál, és viszonylag sűrű géleket képez. A guár gél a nemionos gélek közé tartozik, így más alapanyagokkal töltésüktől függetlenül kombinálható. Létezik kationos guár gél is, amely azonban más tulajdonságokkal rendelkezik, ezért a két anyag nem mindig helyettesíthető egymással.
Egy másik gél, amely jól sűríti a vizes oldatokat, a guár gél. Hasonlóan a xantán gélhez, a guár gél sem képez átlátszó oldatokat, hanem enyhén zavaros elegyeket. Azonban a xantán gélhez képest előny, hogy a keletkező gélek nagyon sima, kellemes textúrájúak, amelyek nemcsak tapintásra, de látványra is nagyon jó benyomást keltenek. Hátránya a valamivel alacsonyabb stabilitás a xantán gélhez képest, továbbá 1 %-os koncentrációnál a guár gél alacsonyabb viszkozitású, azaz folyósabb géleket képez, így a gél jellegűbb konzisztencia eléréséhez valamivel magasabb adag szükséges, mint xantán gél esetén.
Az arab gélt az Acacia senegal fa kivonatával nyerik, és acacia gél megnevezés alatt is megtalálható. Ez a gél nem különösebben ismert erős gépképző tulajdonságairól, nem képez sűrű géleket, azonban képes stabilizálni az emulziókat, mivel kölcsönhatásba lép a lipidekkel. Emellett finom érzetet biztosít a bőrön, és így javítja a termékek textúráját. Ezt a gélt néha dekoratív kozmetikumban is használják, mert javítja a színezékek bőrhöz tapadását.Ha arab géllel dolgozik, és gondja van azzal, hogy teljesen feloldódjon hideg vízben, a keveréket 70 °C-ra melegítheti, amíg az arab gél teljesen hidratálódik. Lehűtés után a viszkozitás megváltozhat. Jelentősebb viszkozitásnövekedést általában akkor érnek el, ha ezt a gélt legalább 40 %-os koncentrációban használják. Ez egy anionos gél, amely nem jól kombinálható kizárólag pozitív töltésű anyagokkal. Az említett lipidekkel való kölcsönhatási képességének köszönhetően az arab gél megkönnyíti az olajok és víz összekapcsolását a viszkozitás növelése nélkül. Ez különösen előnyös, ha kis mennyiségű olajat szeretne vizes oldatba bevinni, például illóolajok és vizes oldatok összekapcsolásakor az alacsony viszkozitás megtartásával, például tonikokban és permetekben. Próbálja ki az arab gél és olajok 3:1 vagy 4:1 arányát.
Az arab gél volt az egyetlen gél a tesztünkben, amely nem sűrítette a készített vizes oldatot. Így az arab gél önálló felhasználáskor nem alkalmas termékek sűrítésére vagy gélek létrehozására. Érdemes tehát az arab gélt más természetes gélekkel kombinálva használni gélképzésre és a termék sűrítésére. Az arab gél tesztelésekor tiszta folyadékot kaptunk, így az arab gél nem zavarosítja az oldatokat, hanem ellenkezőleg, átlátszó oldatokat ad.
Az algákból nyert anionos gélek közé tartozik a karragén. A karragént konkrétan a Chondrus crispus vörös tengeri algából nyerik, és nemcsak a kozmetikában, hanem főként az élelmiszeriparban széles körben használt összetevő. Jó sűrítőanyag és részben emulgeátor is, így javítja az olajos és vizes alapanyagok összekapcsolását.A karragén segít a termékek sűrítésében, sűrű, viszkózus emulziók létrehozásában. Emellett javítja a bőr hidratáltságát, mivel segít több vizet visszatartani benne.
A karragén a állati zselatin növényi alternatívája, és tulajdonságai ennek megfelelőek. A karragént sűrítés előtt előbb fel kell melegíteni, vízfürdőben az oldódásig, ami körülbelül 70 °C-on következik be. Oldódás után az elegyet le kell hűteni. Csak a teljes lehűlést követően szilárdul meg, ezért néha a keverék hűlési helyének hőmérsékletétől függően akár több órát is várni kell, hogy szilárd masszát kapjunk.A karragén előnye, hogy már alacsony koncentrációban is intenzíven sűrít. 1 %-os mennyiségnél lehűlés után szilárd zselét kaptunk, amely a süteményeken lévő zselatinhoz hasonló. Ezért a termékek sűrítéséhez célszerűbb alacsonyabb koncentrációt használni, mivel ennek a zselének a szilárdsága túl nagy volt ahhoz, hogy bármilyen terméket önteni lehessen. 0,3 %-os koncentrációnál már pálcával is lehetett keverni az elegyet. Hátránya azonban az volt, hogy keveréskor a zselé szilárd része kissé kisebb darabokra tört, így nem egységes gélt, hanem zselédarabok keverékét kaptuk, amelyek nemcsak látványra nem mutatnak jól, de a velük való munka sem a legkedvezőbb.Összességében a karragén előnye, hogy viszonylag tiszta és átlátszó oldatokat ad, hátránya, hogy az elegyet fel kell melegíteni a karragén oldódásához, ami egy további gyártási lépést jelent. Ugyanakkor nem egységes gélt, hanem csomós elegyet kaptunk, ezért vagy nagyon alacsony, körülbelül 0,1 %-os koncentrációkat használjon, vagy kombinálja a karragényt más természetes géllel a jobb tulajdonságok elérése érdekében.
Samponok vagy tusfürdők készítése során sokan közülünk időnként különféle színezékekhez nyúlnak, amelyek leggyakrabban mica porok. A mica porok nemcsak csillogóak, hanem széles színpalettában elérhetők termékei különlegessé tételéhez. Ön is szeretne színes termékpalettát készíteni? Akkor bizonyára nem szeretné, ha az Ön által választott mica por idővel a termék aljára süllyedne. Ezért megvizsgáltuk a mica por ülepítésének tesztjét az általunk készített gélekben és természetes géleket tartalmazó oldatokban.Hasonló módon jártunk el, mint az előző tesztnél. 1 %-os természetes gél oldatokat készítettünk, kivéve a karragényt, amely 0,3 %-os koncentrációban került felhasználásra, mivel 1 %-nál túl kemény zselét ad,amelybe nem lehetett volna bevinni a mica port. A 0,3 %-os karragén oldatot szintén felmelegítettük a sűrítőanyag oldódása érdekében.Ezt követően 0,5 % zöld mica port adtunk az oldathoz, és a keverékben való egyenletes eloszlatásához tejhabosítót használtunk. A mica por eloszlatásának megkönnyítése érdekében ezt a színezéket a glicerin és természetes gél keverékéhez is hozzá lehet adni, majd ezután felönteni vízzel.10 g ebből a keverékből kémcsövekbe töltöttünk, és 72 órán át függőleges helyzetben állni hagytuk, hogy megfigyeljük a mica por esetleges leülepedését az aljra. Az eredmények a felhasznált természetes gél megfelelő százalékos arányára (1 %, illetve 0,3 % karragénnél) vonatkoznak, így alacsonyabb természetes gél koncentráció használatakor nem feltétlenül érhető el ugyanaz az eredmény (a gél nem biztos, hogy elég viszkózus lesz, és a mica por az aljára süllyed). Milyen megállapításokra jutottunk? Olvasson tovább!
Xantán gél használata esetén összességében elég jó eredményeket értünk el mica porral kombinálva. A mica por nem ülepedett le az aljára, enyhe ülepítés 72 óra után csak a géloszlop felső részében volt megfigyelhető, azonban ha a mica por kozmetikai termék része lenne, ez a jelenség nem jelentene nagy problémát, mivel a termékkel való manipuláció során időnkénti keveredés is történik.Összességében a mica por nem süllyedt az aljára, így a xantán gél jól kombinálható mica porokkal színezett termékek eléréséhez.
Másik jól kombinálható gél a mica porokkal a guár gél. A mica por itt sem ülepedett le az aljára, a géloszlop felső részében megfigyelhető enyhe ülepítés a termék használata során elhanyagolható, mivel a termékkel való manipuláció enyhe keveredést is okoz. A mica por nagyon egyenletesen oszlott el, ebből a szempontból a guár gél bizonyult a legjobb gépképző anyagnak a mica por beépítéséhez. A gél egyenletesen színezett volt, összességében még valamivel homogénebbnek tűnt, mint xantán gél esetében.
Mivel az arab gél egyáltalán nem sűrítette a készített oldatot, így várakozásainknak megfelelően nem történt a mica por egyenletes eloszlása sem, és a mica por az aljára ülepedett.
Karragén gél és mica por együttes használatakor bizonyos mértékű színezék-eloszlás volt megfigyelhető, azonban mivel az oldat nagyobb karragén darabokat tartalmazott, a keverék nem volt egységes és homogén, ezért a mica por sem oszlott el olyan egyenletesen, mint xantán és guár gél esetén. Szintén kifejezettebb ülepítést figyeltünk meg a gél felső részében.Mivel a karragén a mi esetünkben (0,3 % karragén az oldatban) még mixer/tejhabosítóval való keverés után sem alkotott teljesen homogén gélt, nem volt lehetséges, hogy a mica por is tökéletesen és egyenletesen oszoljon el.
Hisszük, hogy a természetes gélek összehasonlításával sikerült bővítenünk a látókört, és több ismeretet nyújtanunk.Cikkünk tisztázott Önnek néhány kérdést a gél formájú természetes kozmetikumok készítésével kapcsolatban?Ha vannak saját tapasztalatai és ismeretei, amelyek további új információkkal szolgálnának ebben a témában, ne habozzon, írjon nekünk a marketing@handymade.sk címreSzívből köszönjük Ivana Jačalovának az átfogó hozzászólást.
Amíg újra találkozunk egy következő cikk vagy útmutató kapcsán, ne hagyja abba a természetes kozmetikumok készítését.
