SŰRÍTŐANYAGOK

Sűrítőanyagok a kozmetikában

A sűrítőanyagoknak a kozmetikában több fontos szerepük is van, és ezek befolyásolhatják a késztermék stabilitását és minőségét. Egyetlen univerzális sűrítőanyag nem létezik: a választás a termék jellegétől függ, és attól, milyen tulajdonságokat szeretne vele elérni. Érdemes közelebbről is megnézni a legismertebb és a legtöbbet használt kozmetikai sűrítőanyagokat.

Mit csinál a sűrítőanyag a termékben

A sűrítőanyagok fő feladata a kozmetikában a viszkozitás növelése, vagyis a termék besűrítése. Ez különösen akkor jön jól, amikor könnyű krémek, gélek vagy emulziók készülnek. A sűrítőanyagok megadják nekik a szükséges viszkozitást anélkül, hogy szilárd növényi vajakat kellene használni, amelyek fölöslegesen zsírossá tennék a terméket. Ugyanakkor lehetővé teszik kellemesen könnyű, kizárólag vizes bázisú szérumok elkészítését is. Éppen a sűrítőanyagok gondoskodnak arról, hogy ezek a termékek ne legyenek túl folyékonyak, és jól legyenek felvihetők.

A sűrítőanyagok további funkciója a kozmetikában az emulziók stabilizálása. A receptúrákban emulgeálószerekkel együtt szerepelnek, és támogatják a késztermékek stabilitását. Ahogy fentebb szó volt róla, a sűrítőanyagokkal csökkenthető a termékekben a szilárd zsírok (növényi vajak) mennyisége, amelyre egyébként a besűrítéshez szükség lenne. Ezért a sűrítőanyagok elsősorban a zsíros és az aknéra hajlamos bőrre szánt kozmetikumokban jönnek jól.

Ezenkívül a sűrítőanyagokkal változtatható a késztermékek textúrája is. Egyes sűrítőanyagok ugyanis arról ismertek, hogy nagyon finom, csomómentes és tapintásra kellemes textúrájú emulziókat hoznak létre. A sűrítőanyagokkal a termék kenhetősége és a peelingszemcsék eloszlása is befolyásolható.

Hogyan működnek a sűrítőanyagok

Az említett tulajdonságok mind abból fakadnak, hogy a sűrítőanyagok vízzel vagy más vizes bázisú összetevővel érintkezve növelni kezdik a térfogatukat, és molekuláris szinten összefonódó polimerszerkezeteket építenek. A természetes sűrítőanyagok elsősorban különféle poliszacharidok, amelyek eltérően kapcsolódó építőegységei teszik lehetővé a térfogat növekedését.

Ez a jelenség a természetes sűrítőanyagokra jellemző, amelyek közé mindenekelőtt a növényi gumik tartoznak. Léteznek ezenkívül szintetikus sűrítőanyagok is, ezeket azonban többnyire a nagyüzemi kozmetikai gyártásban használják, és a természetes sűrítőanyagoktól eltérő elven is működhetnek.

A sűrítőanyagok felosztása eredet szerint

Manapság bevett gyakorlat, hogy sűrítőanyagokat az élelmiszerekben is használnak, nemcsak a kozmetikában. Már az egyszerű zselatin is a sűrítőanyagok közé tartozik, és a cukrász- vagy a húsiparban általánosan használják. A pektin-, illetve agaralapú sűrítőanyagokat pedig nagy mennyiségben alkalmazzák a lekvárgyártásban. A cellulóz a rost egyik alkotóeleme, és különféle élelmiszerek sűrítésére is szolgál. Eredetük szerint a sűrítőanyagok több kategóriába sorolhatók:

Fermentációval nyert sűrítőanyagok. Ezek a sűrítőanyagok mikroorganizmusok segítségével készülnek, amelyekre egy adott sűrítőanyag termelése (vagy túltermelése) jellemző. A fermentációval nyert sűrítőanyagok közé tartozik a xantángumi, a szkleróciumgumi és a gellángumi.

Extrakcióval nyert sűrítőanyagok. Extrakcióval természetes növényi anyagokból vagy algákból nyerik a sűrítőanyagokat. Ebbe a csoportba tartoznak ezért elsősorban a tengeri algákból származó agarok, továbbá a növényi eredetű pektinek és a cellulóz. Ide sorolhatók a karragenánok és az alginátok is.

Közvetlenül a növény részeiből nyert sűrítőanyagok. Ezek a sűrítőanyagok vagy magvakból származnak, mint a guargumi vagy a karobgumi (szentjánoskenyérfa-gumi), vagy gumókból, mint a konjacpor.

Sűrítőanyagok keverékekben

Saját kozmetikai receptek készítésekor a sűrítőanyagokat nem kell feltétlenül önmagukban használni. Az egyes termékekhez saját sűrítőanyag-keverékeket is összeállíthat a kívánt viszkozitással és textúrával. Egyes sűrítőanyagok, például a xantángumi, magas viszkozitást adnak a termékeknek, az így kapott emulziók textúrája azonban többnyire nem a legfinomabb. Ezért ha finom, ránézésre és tapintásra is kellemes krémeket szeretne készíteni, érdemes olyan sűrítőanyagot választani, amely ezt a tulajdonságot hozza – például konjacport.

Másfelől azok a sűrítőanyagok, amelyek kellemes textúrát adnak, nem feltétlenül biztosítják a kívánt viszkozitást, ezért a kozmetikumban elérni kívánt hatáshoz érdemes két, esetleg három sűrítőanyagot kombinálni.

A legtöbbet használt kozmetikai sűrítőanyagok

Amikor arról dönt, melyik sűrítőanyagot használja a termékében, széles választék áll rendelkezésére. Íme néhány a leggyakrabban használtak közül.

Konjacpor. A konjac a növényi sűrítőanyagok közé tartozik, az Ázsiában honos Amorphophallus Konjac gumójából nyerik. A kozmetikán kívül az élelmiszeriparban is használják. Glükomannánokat tartalmaz, amelyek vízben akár tízszeresére növelhetik a térfogatukat. Előnye, hogy átlátszó géleket képez ragacsos érzet nélkül. A konjac savas pH-n különösen stabil, ezért azok közé a sűrítőanyagok közé tartozik, amelyeket AHA-savakat tartalmazó termékekben is használhat.

Xanthan gum. A xantángumival a kozmetikában egyszerűen és könnyen készíthető gél, illetve sűríthető be a termék. Ezzel a legtöbbet használt és legsokoldalúbb sűrítőanyagok közé tartozik. Biotechnológiai úton, a Xanthomonas Campestris baktérium segítségével nyerik. Kedvező ára miatt kezdők kísérletezéséhez is alkalmas, de a házi kozmetikumok készítésében gyakorlottabbak alapfelszerelésébe is mindenképpen beletartozik.

A receptekben önállóan vagy más sűrítőanyaggal együtt is használható. A legegyszerűbben glicerinben vagy más glikolban diszpergálható, illetve intenzív keverés mellett közvetlenül a vízbe is bekeverhető. A glicerines diszpergálás megelőzi azoknak a csomóknak a kialakulását, amelyeket az okoz, hogy a xantángumi nem egyenletesen hidratálódott. A xantángumi emellett a nagyon stabil sűrítőanyagok közé tartozik, és már kis adagban is hatásos (samponokban vagy tusfürdőkben rendszerint 1% elegendő). Sűrítő hatása 0,5% nátrium-klorid hozzáadásával növelhető.

Hyaluronic acid. A hialuronsav nem tartozik a tipikus sűrítőanyagok közé, mert a kozmetikában elsősorban hidratáló hatása miatt használják, ezért gyakran kerül az arcra krém vagy szérum formájában. Ennek ellenére nagyon hatékonyan képes vizet megkötni, így további sűrítőanyag nélkül is segít besűríteni a vizes bázisú szérumokat (vagyis az olajmenteseket).

A hialuronsav sűrítő hatása elsősorban a molekulatömegétől függ. Ezt a hialuronsavnál általában daltonban adják meg. Minél több dalton jellemzi az adott savat, annál jobban sűrít. A jól sűrítő hialuronsavfajtáknál a nagy molekulatömegű megjelöléssel is találkozhat. A hialuronsav hátránya a magasabb ára, másfelől viszont ha hialuronsavat használ a szérumában, rendszerint már nem kell más sűrítőanyagot hozzáadnia.

Guar gum. A konjacporhoz hasonlóan a guargumi is a növényekből nyert sűrítőanyagok közé tartozik, konkrétan a Cyamopsis Tetragonoloba növény babjáról van szó. A guargumi sokoldalúan használható: azon túl, hogy sűrítőanyag, segít stabilizálni, részben pedig emulziót képezni is. A guargumit az élelmiszeriparban is használják, mert nagyon jól sűrít pasztaszerű állagúra. Ezért is található meg gyakran a fogkrémekben. Hátránya, hogy kevésbé átlátszó oldatokat ad, és ragacsos érzetet okozhat a bőrön.

A guargumi kozmetikai használatára néhány szabály vonatkozik, ebben eltér a többi sűrítőanyagtól. A guargumi oldatai nagyjából semlegesek, hidratálódásának optimuma pH 8 körül van; a kozmetikai termék végleges pH-ját például citromsavoldattal hangolja be.

Gum arabic. Ezt az egzotikus növényi gumit afrikai Acacia fák megszilárdult gyantájából nyerik, ezért az INCI-neve is Acacia Senegal Gum. Poliszacharidokból és glikoproteinekből áll, és azok közé a sűrítőanyagok közé tartozik, amelyek nemcsak a termékek viszkozitását növelik, hanem hatóanyagként is működnek. Az arab gumi konkrétan nedvesítőszerként, részben pedig emulgeálószerként és stabilizátorként szolgál.

Carrageenan. A karragenánok a vegán kozmetikában, de az élelmiszerekben is nagyon kedvelt sűrítőanyagok. A zselatin nem állati eredetű alternatívái. A karragént a Chondrus crispus vörösalgából nyerik; a sűrítő hatás mellett a kozmetikában zselésítő anyagként, emulgeálószerként és stabilizátorként is szerepet kap. Segít hidratálni a bőrt, de főképp a hajat, ezért kedvelt a samponokban és a hajkondicionálókban. Ezekben a termékekben azért is széles körben használják, mert jól összefér más felületaktív anyagokkal, és habzó gél képzésére képes. Emellett széles pH-tartományban stabil. A karragén ezenkívül ásványianyag-tartalma – magnézium, kalcium, cink és mangán – miatt is kedvelt. Forró vízben oldódik.