ÚJDONSÁGOK a kínálatban.
Nakúp ešte za 23,50€a dopravu máš zadarmo
Még nincs fiókja nálunk?
Rendezés szerint:
A sűrítőanyagok a kozmetikában több fontos feladatot látnak el, amelyek befolyásolhatják a végtermék stabilitását és minőségét. Nem létezik egyetlen univerzális sűrítőanyag, a választás a termék jellegétől és azoktól a tulajdonságoktól függ, amelyeket a sűrítőanyagokkal a terméknek adni szeretne. Nézzük meg közelebbről a kozmetikában legismertebb és leggyakrabban használt sűrítőanyagokat.
Forrás: Adobe stock
A sűrítőanyagok fő feladata a kozmetikában a viszkozitás növelése, vagyis a termék besűrítése. Ez különösen akkor előnyös, amikor könnyű krémeket, géleket vagy emulziókat készítünk. A sűrítőanyagok biztosítják a szükséges viszkozitást anélkül, hogy szilárd növényi vajakat kellene használni, amelyek feleslegesen túlságosan zsírossá tennék a terméket. A sűrítőanyagok egyúttal lehetővé teszik, hogy kellemesen könnyű, kizárólag vizes bázisú szérumokat készítsen. Éppen a sűrítőanyagok gondoskodnak arról, hogy ezek a termékek ne legyenek túlságosan folyékonyak, és jól lehessen őket felvinni.
A sűrítőanyagok másik feladata a kozmetikában az emulziók stabilizálása. A receptúrákban emulgeátorokkal együtt fordulnak elő, és támogatják a végtermékek stabilitását. Ahogyan fentebb említettük, a sűrítőanyagok lehetővé teszik a szilárd zsírok (növényi vajak) mennyiségének csökkentését a termékekben, amelyekre egyébként a termék besűrítéséhez lenne szükség. Ezért a sűrítőanyagokat elsősorban zsíros vagy aknéra hajlamos bőrre szánt kozmetikumokban használjuk.
Ezen kívül a sűrítőanyagok lehetővé teszik a végtermékek textúrájának megváltoztatását is. Egyes sűrítőanyagok ugyanis arról ismertek, hogy csomómentes, nagyon finom emulziókat hoznak létre, kellemes tapintású textúrával. A sűrítőanyagok azt is lehetővé teszik, hogy befolyásolja a termék kenhetőségét, illetve a peelingrészecskék eloszlatását a készítményben.
A felsorolt tulajdonságokkal a sűrítőanyagok annak köszönhetően rendelkeznek, hogy vízzel vagy más vizes bázisú összetevőkkel érintkezve elkezdik megnövelni térfogatukat, és molekuláris szinten egymásba fonódó polimer struktúrákat építenek fel. A természetes sűrítőanyagok elsősorban különböző típusú poliszacharidok, amelyek szerkezeti egységei különböző módon kapcsolódnak egymáshoz, lehetővé téve számukra a térfogatnövelést.
Ez a jelenség jellemző a természetes sűrítőanyagokra, amelyek közé főként a növényi gumik tartoznak. Léteznek szintetikus sűrítőanyagok is, amelyeket azonban többnyire a kozmetikumok nagyüzemi gyártásában használnak, és más elv alapján működhetnek, mint a természetes sűrítőanyagok.
Manapság általános gyakorlat a sűrítőanyagok használata az élelmiszerekben, nem csak a kozmetikában. Már az egyszerű zselatin is az élelmiszeripari sűrítőanyagok közé tartozik, és gyakran alkalmazzák a cukrászati vagy húsiparban. A pektin‑ vagy agaralapú sűrítőanyagokat széles körben használják lekvárok gyártásánál. A cellulóz a rost egyik összetevője, és különféle élelmiszerek sűrítésére is használják. Eredetük szerint a sűrítőanyagokat több kategóriába sorolhatjuk:
Ezekben az esetekben a sűrítőanyagokat mikroorganizmusok alkalmazásával állítják elő, amelyekre jellemző egy bizonyos típusú sűrítőanyag termelése (vagy túltermelése). A fermentációval nyert sűrítőanyagok közé tartozik a xantángumi, a szklerócium és a gellán.
Extrakcióval a sűrítőanyagokat természetes növényi anyagokból vagy algákból nyerik. Emiatt ebbe a csoportba elsősorban a tengeri algákból származó agarok, továbbá növényi forrásból származó pektinek és cellulóz tartoznak. Ide soroljuk a karragéneket és az alginátokat is.
Olyan sűrítőanyagokról van szó, amelyeket vagy magvakból nyernek, mint például a guargumi vagy a szentjánoskenyérmag‑liszt, vagy pedig gumókból, mint például a konjac‑por.
Saját kozmetikai receptjei kidolgozásakor a sűrítőanyagokat nem kell kizárólag külön‑külön használnia. Az egyes készítményekhez létrehozhatja saját, kívánt viszkozitású és textúrájú sűrítőanyag‑keverékeit. Egyes sűrítőanyagok, mint például a xantángumi, magas viszkozitást biztosítanak a termékeknek, azonban az ilyen emulziók általában nem a legfinomabb textúrájúak. Ha tehát finom, kinézetre és tapintásra is luxus krémeket szeretne készíteni, érdemes olyan sűrítőanyagokat használni, amelyek ilyen előnyt nyújtanak, mint például a konjac‑por.
Másfelől az olyan sűrítőanyagok, amelyeknek kellemes a textúrája, nem feltétlenül biztosítják a kívánt viszkozitást, ezért kipróbálhatja két vagy akár háromféle sűrítőanyag kombinálását is, hogy elérje a kozmetikában kívánt hatást.
Amikor eldönti, mely sűrítőanyagokat használja a készítményében, széles választék áll rendelkezésére. Ihletet meríthet néhány leggyakrabban használt sűrítőanyagból, amelyekről alább olvashat részletesebben.
A konjac azok közé a növényi sűrítőanyagok közé tartozik, amelyeket az Ázsiában előforduló Amorphophallus Konjac gumóiból nyernek. A kozmetikán kívül az élelmiszeriparban is használják. Glükomannánokat tartalmaz, amelyek vízben akár 10‑szeresére is képesek növelni térfogatukat. Előnye, hogy áttetsző géleket képez ragacsos érzés nélkül. A konjac különösen stabil savas pH‑n, ezért azok közé a sűrítőanyagok közé tartozik, amelyeket AHA‑savakat tartalmazó termékekben használhat. Ezen felül a konjac‑por gazdag A‑, C‑, D‑ és B‑vitaminokban, továbbá lipideket, zsírsavakat és fehérjéket is tartalmaz.
A xantángumi a kozmetikában lehetővé teszi, hogy egyszerűen és könnyen gélt készítsen vagy besűrítse a terméket. Így a leggyakrabban használt és leguniverzálisabb sűrítőanyagok közé tartozik. Biotechnológiai eljárással állítják elő a Xanthomonas Campestris baktérium segítségével. Kedvező ára miatt alkalmas kezdők kísérletezéséhez is, de mindenképpen az otthoni kozmetikumkészítésben jártasabbak alapfelszerelésébe is beletartozik.
A receptekben használható önmagában vagy más sűrítőanyaggal együtt. A készítményekben mindig glicerinnel együtt jelenik meg, amely lehetővé teszi az oldását, és csak ezután kerülnek ehhez a keverékhez a további alapanyagok. A xantángumi glicerinben történő feloldása segít megelőzni a csomók kialakulását, amelyeket az okoz, hogy a xantángumi nem hidratálódott egyenletesen. A xantángumi egyúttal a nagyon stabil sűrítőanyagok közé tartozik, amelyek már kis adagokban is hatékonyak (samponokban vagy tusfürdőkben általában elegendő 1 %). Sűrítőhatása 0,5 % nátrium‑klorid hozzáadásával fokozható.
A hialuronsav nem tartozik a tipikus sűrítőanyagok közé, mivel a kozmetikában elsősorban hidratáló hatásai miatt használják, ezért gyakran arckrémként vagy szérumként alkalmazzák. Ennek ellenére nagyon hatékonyan képes vizet megkötni, és így segít besűríteni a vizes bázisú szérumokat (azaz olajok nélküli szérumokat) további sűrítőanyag használata nélkül is.
A hialuronsav sűrítő hatása elsősorban a molekulatömegétől függ. A hialuronsav esetében ezt általában daltonban adják meg. Minél magasabb a daltonszám, annál jobban sűrít. Azoknál a hialuronsav‑típusoknál, amelyek jól sűrítenek, a „nagymolekulatömegű” megjelöléssel is találkozhat.
A hialuronsav hátránya a magasabb ára, ugyanakkor ha hialuronsavat használ a szérumában, általában nincs szükség más sűrítőanyag hozzáadására.
A konjac‑porhoz hasonlóan a guar‑ vagy guarangumi is a növényi eredetű sűrítőanyagok közé tartozik, konkrétan a Cyamopsis Tetragonoloba növény magjaiból származik. A uargumi felhasználása sokoldalú: amellett, hogy a sűrítőanyagok közé tartozik, segít stabilizálni és részben kialakítani az emulziókat is. A uargumit az élelmiszeriparban is használják, mivel nagyon jól pasztaszerű állagúra sűrít. Ezért gyakran megtalálható a fogkrémekben is. Hátránya, hogy kevésbé áttetsző oldatokat képez, és ragacsos érzetet okozhat a bőrön.
A uargumi kozmetikai felhasználására több szabály vonatkozik, amelyek megkülönböztetik más sűrítőanyagoktól. A uargumira magas pH‑érték (9 felett) jellemző, ugyanakkor a vizes oldatokat csak 7‑es pH‑tól sűríti hatékonyan, ezért a uargumit tartalmazó készítményeket savanyítani kell, például citromsavoldattal.
Ez az egzotikus növényi gumi afrikai akáciafák megkeményedett gyantájából származik, ezért INCI neve is Acacia Senegal Gum. Poliszacharidokból és glikoproteinekből áll, és azok közé a sűrítőanyagok közé tartozik, amelyek nemcsak növelik a termékek viszkozitását, hanem aktív hatóanyagként is működnek. Az arabmézga konkrétan nedvesítőszerként, részben emulgeátorként és stabilizátorként szolgál.
A karragének a vegán kozmetikumokban, de az élelmiszerekben is nagyon kedvelt sűrítőanyagok. Állati eredetű zselatin alternatívájaként szolgálnak. A karragént a Chondrus crispus vörös tengeri algából nyerik, és sűrítő hatása mellett a kozmetikában gélesítő anyagként, emulgeátorként és stabilizátorként is funkcionál. Segít hidratálni a bőrt, de főként a hajat, ezért kedvelt összetevője a samponoknak és kondicionálóknak. Ezekben a termékekben azért is széles körben használják, mert jól kompatibilis más felületaktív anyagokkal, és képes habzó gélt képezni. Emellett széles pH‑tartományban stabil.
A karragént ásványianyag‑tartalma miatt is kedvelik, mivel magnéziumot, kalciumot, cinket és mangánt tartalmaz. Forró vízben oldódik.
