Az illóolajok biztonságossága: miért nem javasoljuk belső használatukat?

Vissza 28. 08. 2025

Milyen kockázatokkal jár az illóolajok belsőleges használata?

Napjainkban az illóolajok rendkívül népszerűek, és használatuk a hagyományos aromaterápiából a belső használat területére is kiterjedt. Annak ellenére, hogy az illóolajok belső használatára vonatkozó ajánlások gyakran megtalálhatók az interneten és a közösségi médiában, a szakmai közösség fenntartásokkal viszonyul ehhez a megközelítéshez. Ebben a cikkben elmagyarázzuk, hogy az illóolajok belső használatáról az otthoni aromaterápiában miért nem beszélnek, és bemutatjuk az ezzel kapcsolatos tudományosan megalapozott érveket.

Koncentráció és hatékonyság

Az illóolajok belsőleges használata ellen szóló egyik legfontosabb érv a rendkívüli koncentrációjuk. Az üvegben lévő illóolaj 50-100-szor koncentráltabb, mint az eredeti növényben lévő. Ez a tény jelentős hatással van a használat biztonságára.

Példaként: egy csepp borsmenta illóolaj körülbelül 26-28 csésze borsmentateának felel meg. Ilyen koncentráció az emésztőrendszer nyálkahártyájának irritációját okozhatja, míg a hosszú távú használat máj- vagy vesekárosodást okozhat.

Körülbelül 200-250 kg friss levélszükséges 1 liter borsmenta illóolaj előállításához. A citromfű (Melissa officinalis) esetében 3-5 tonna növényi anyag is elegendő. Ez magyarázza a borsmentaolaj magas árát és a hatóanyagok rendkívüli koncentrációját.

Az illóolajok biológiai hasznosulása belsőleg bevéve akár 95 %, belélegezve körülbelül 50 %, bőrre kenve pedig csak körülbelül 5 %. Ez azt jelenti, hogy lenyeléskor szinte a teljes dózis bekerül a véráramba - ami nagy terhet jelent a májnak és a toxicitás kockázatát.

A toxicitás kockázata

Sok illóolaj tartalmaz olyan anyagokat, amelyek belsőleg bevéve potenciálisan mérgezőek. A legkockázatosabbak közé tartoznak:

Oregano (Origanum vulgare):

Kakukkfű (Thymus vulgaris):

Fahéjkéreg (Cinnamomum verum):

Eukaliptusz (Eucalyptus globulus):

Télizöld (Gaultheria procumbens):

Teafa (Melaleuca alternifolia):

Szabályozás és szabványosítás hiánya

A gyógyszerkészítményekkel ellentétben a belső használatra szánt illóolajokra nem vonatkozik szigorú szabályozás. Nincsenek szabványosított adagolási szintek, ami olyan helyzetekhez vezet, amikor a fogyasztók nem rendelkeznek elegendő információval a biztonságos mennyiségekről.

Az élelmiszeriparban néhány illóolaj-komponenst ízesítőanyagként használnak (GRAS- Generally Recognized As Safe), de ezek erősen tisztított anyagok és mikromennyiségben. Ez alapvetően különbözik a kozmetikai vagy aromaterápiás célokra forgalmazott hagyományos EO-k használatától. A kozmetikai célú EO-k "fogyasztásra alkalmas"-ként való forgalmazása jogszabályba ütközhet.

Bezpečne používanie esenciálnych olejov do prírodnej kozmetiky alebo v aromaterapií.

A belső használat különleges kockázatai

Az emésztőrendszer károsodása

Hepatotoxicitás

Gyógyszerkölcsönhatások

Neurológiai hatások

Az EO biztonságos felhasználási módjai

Belégzés

Helyi alkalmazás

Aromás fürdők

Következtetés

Az illóolajok belsőleges használata aránytalanul nagy kockázatot jelent a lehetséges előnyökhöz képest. A hatóanyagok rendkívüli koncentrációja, a szabályozás hiánya és a súlyos mellékhatások lehetősége miatt ez a gyakorlat nem biztonságos a lakosság számára.

Az illóolajok belső használatára csak olyan képzett egészségügyi szakemberek felügyelete mellett kerülhet sor, akik megfelelő ismeretekkel rendelkeznek az aromaterápiáról és az illóolajok kölcsönhatásairól. Az Európai Unióban az illóolajok csak akkor minősülnek étrend-kiegészítőnek, ha megfelelnek a szigorú minőségi és biztonsági kritériumoknak. A piacon kapható illóolajok többsége azonban nem belső használatra készült, és ilyen célú értékesítésük a jogszabályokba ütközhet.

Bár a kínálatunkban található illóolajok közül sokan étrend-kiegészítőként vannak besorolva, nem javasoljuk belső használatukat, és kizárólag aromaterápiás és kozmetikai célokra értékesítjük őket.