Kövesse az akciós termékeket!
Nakúp ešte za 23,50€a dopravu máš zadarmo
Még nincs fiókja nálunk?
Biztosan már hallott a Aloe Vera (lat. Aloe Barbadensis) nevű növényről. Ez az igénytelen növény nemcsak a lakás dísze, hanem több ezer éve használják széles körű egészségügyi és kozmetikai hatásainak köszönhetően. Több mint 70 különböző aktív összetevőt tartalmaz, például vitaminokat, enzimeket, ásványi anyagokat, antioxidánsokat és egyebeket. Antibakteriális és gyulladáscsökkentő hatású, segít bizonyos bőrbetegségek (akne, psoriasis, ekcéma) esetén, enyhíti a bőrirritációt, felgyorsítja a szövetek regenerációját, és így elősegíti a kisebb sebek és sérülések gyógyulását1. Vannak olyan tanulmányok is, amelyek igazolják az Aloe Vera pozitív hatását égési sérülések és sugárzás okozta égések kezelésében2.
Az Aloe kiválóan alkalmas a nyári bőrápolásra, amikor a bőr nagyobb mértékben terhelt és napsugárzásnak van kitéve. Lehet közvetlenül a növény húsos részét használni, ilyen esetben azonban ajánlott bőrérzékenységi tesztet végezni, és óvatosan dolgozni a levél áttetsző, húsos részével, mivel közvetlen alkalmazáskor a bőr érintkezhet a hús sárga, latexes részével is, amely antrakinonokat (aloinsav, barbaloin) tartalmaz; ezek irritálják a bőrt és kontakt dermatitist okozhatnak2,3.
Napjainkban nagyon egyszerű az Aloe Verát beépíteni a saját skincare rutinunkba, a piacon számos biztonságos, kozmetikai minőségű Aloe Vera termék áll rendelkezésre. Saját kozmetikumaink készítésekor attól függően, hogy milyen terméket készülünk megalkotni, valamint saját preferenciáink szerint kiinduló anyagként választhatjuk az Aloe Vera gélt, az Aloe Vera port vagy a levet. A léből gélt is tudunk készíteni, ha 2–4 g xantángumit adunk 100 ml Aloe Vera léhez4. Ha testesebb testápoló krémet készítünk az egész testre, használhatunk vajat, amely Aloe Verát és kókuszolajat tartalmaz. Az Aloe Vera gélt közvetlenül a bőrre vihetjük fel, de nagyon egyszerűen be is építhetjük kozmetikai készítményekbe. Egy egyszerű receptet az Aloe Verás gélkrémhez, amely nap által igénybe vett bőrre, különösen napozás után alkalmas, lentebb adunk meg. Mivel nem egy klasszikus krémről van szó, amely vizes és olajos fázis, valamint emulgeátor keverésével készül, ez a recept ideális a házi kozmetikumkészítés teljesen kezdői számára. Az Aloe Vera és a zab selyem tartalmának köszönhetően borotválkozás utáni bőrnyugtatásra és a benőtt szőrszálak megelőzésére is megfelelő. Ha búzaallergiában vagy -intoleranciában szenved, a receptből a zab selyem elhagyható. Az Aloe iránti allergia önmagában nem gyakori, de az első használatkor mindenképpen szükséges az óvatosság, különösen, ha allergiás a tulipánra, hagymára vagy más, a Liliceae nemzetségbe tartozó növényekre.
40 g Aloe Vera gél
6 g jojobaolaj
4 g argánolaj
2,5 g zab selyem
8 csepp folyékony E‑vitamin
Néhány csepp lime illóolaj
A zab selymet elkeverjük a jojoba- és argánolaj keverékében. Tejszerűen fehér, homogén szuszpenzió keletkezik, amelyet folyamatos keverés mellett a kimért mennyiségű Aloe Vera gélhez öntünk, majd hozzáadjuk az E‑vitamint és a lime illóolajat (esetleg helyettesíthetjük más illó‑ (illat‑)olajjal). Egyenletesen keverjük, amíg sima, homogén állagot nem kapunk. A Handymade Aloe Vera gél már tartalmaz tartósítószereket, és mivel nem adunk hozzá más vizes fázist, nem szükséges további tartósítószereket tenni a krémbe. A zab selyem jótékony hatásainak a Handymade blog már szentelt figyelmet, a fenti recepthez való hozzáadásával selymes állagot kapunk, és erősítjük a termék gyulladáscsökkentő és regeneráló hatását. Amennyiben lime vagy más citrusféle (narancs, grapefruit…) illóolajat használunk, célszerű kerülni a bőr azonnali napsugárzásnak való kitettségét, mivel ezek az illóolajok fényérzékenységet okozhatnak.
Merítsen ihletet az Aloe Verás és zab selymes gyógyító gél elkészítési útmutatójából, és készítse el otthon. Elsősegélyként segít a napégette bőr ápolásában. Köszönjük vásárlónknak és alkotónknak, Erika Samoľová‑nak a cikket, amelyet az Önök számára készített.
1. Surjushe, A., Vasani R., Saple, D. G. Aloe Vera: A Short Review. Indian J Dermatol. 2008, 53(4), 163–166. doi: 10.4103/0019-5154.44785
2. Shelton, R. M. (1991). Aloe Vera. Its Chemical and Therapeutic Properties. International Journal of Dermatology, 30(10), 679–683. doi:10.1111/j.1365-4362.1991.tb02607.x
3. Ferreira, M. et al. Allergic Contact Dermatitis to Aloe Vera. Contact Dermatitis, 2007, doi: 10.1111/j.1600-0536.2007.01118.x
4. Klimentová, J. (2018). Kozmetika hrou. 2018. Albatros Media. ISBN 978‑80‑566‑0735‑0