Újdonságok a kínálatban minden héten!
Nakúp ešte za 23,50€a dopravu máš zadarmo
Még nincs fiókja nálunk?
A nátrium-lauril-szulfoacetát (SLSA) egy anionos tenzid por formában, amely kókusz- vagy pálmaeredetű zsíros alkoholokból származik. Fehér, enyhén krémszínű por... teljes leírás
10 200 Ft áfával
A nátrium-lauril-szulfoacetát (SLSA) egy anionos tenzid por formában, amely kókusz- vagy pálmaeredetű zsíros alkoholokból származik. Fehér, enyhén krémszínű por formájában kerül forgalomba, jól oldódik vízben, és a formulákban elsősorban habképző és tisztító tenzidként funkcionál. A rokon SLS-hez (nátrium-lauril-szulfát) képest nagyobb molekulával rendelkezik, ezért kevésbé hatol be a bőrbe, és enyhébb irritációs potenciállal bír — általában kíméletesebb alternatívaként említik fokozott toleranciakövetelményű formulákban.
Fő gyakorlati tulajdonsága a gazdag, sűrű hab képzése krémes karakterrel, amely gyorsan felépül, és a szilárd termékekben is jól tartja a szerkezetét.
Adagolás: 1 – 50 % a terméktípustól függően. Pezsgő fürdőbombákban és száraz pezsgő keverékekben 20 – 50 % tartományban használják, ahol vízzel érintkezve telt habot képez. Samponokban, tusfürdőkben és habfürdőkben 5 – 20 % is elegendő, általában más tenzidekkel alkotott rendszer részeként. Kímélő babatermékekben vagy leöblíthető készítményekben 1 – 5 % is elegendő.
A formuláció pH-ja: Az optimális tartomány pH 5,0 – 7,0. Ezen kívül — különösen erősen savas közegben — a tenzidrendszer instabillá válhat, vagy a habzási tulajdonságok módosulhatnak. A savakkal (AHA, BHA) való kompatibilitást mindig ellenőrizze az adott receptúrában.
Feldolgozási hőmérséklet: Az SLSA 70 °C-ig terjedő hőmérsékleten dolgozható fel. Folyékony rendszerekben a vizes fázishoz adják, lehetőleg meleg oldathoz (40 – 60 °C), ahol gyorsabban oldódik. Szilárd termékekben közvetlenül, melegítés nélkül kerül a száraz keverékhez.
Kompatibilitás: Jól együttműködik amfoter tenzidekkel (pl. cocamidopropyl betaine) és nemionos tenzidekkel, amelyek lágyítják tisztító karakterét és növelik a bőrkomfortot. A betainnal való kombináció samponokban és tusfürdőkben általános. A magasabb elektrolitkoncentráció befolyásolhatja a rendszer viszkozitását.
Viszkozitás: Önmagában az SLSA nem hoz létre kifejezetten nagy viszkozitású formulákat — a viszkozitást külön lépésben sűrítőanyaggal vagy elektrolitokkal célszerű beállítani.
Tartósítás: Az SLSA-t tartalmazó vizes formulák tartósítást igényelnek. A vízmentes száraz keverékek (fürdőbombák, porok) stabilabbak, de szennyeződés vagy nedvesség esetén ott is ajánlott tartósítószer alkalmazása.
Nem megfelelő vízmentes termékekben (balzsamok, olajok, anhidrit szérumok) és olyan készítményekben, ahol a hab nem kívánatos (egyes micellás vizek, sminkeltávolító olajok).
Szilárd termékek esetén az SLSA közvetlenül a száraz fázisban kerül bekeverésre. Meglehetősen higroszkópos — zárt edényben tárolja, és alacsony páratartalmú környezetben dolgozzon gyorsan. A nedves levegővel való tartós érintkezés csomósodást és részleges, idő előtti aktiválódást okoz.
Folyékony termékek esetén a port a további összetevők hozzáadása előtt legjobb meleg vízben (50 – 60 °C) előoldani. Hidegen lassabban oldódik, és visszamaradhatnak oldatlan csomók, amelyek megnehezítik a homogenizálást.
Más tenzidekkel való kombinálás javítja a formuláció összprofilját. Az önmagában használt SLSA egyes bőrtípusokon leöblítés után enyhe feszülő érzetet okozhat — a betain vagy a cocamide DEA ezt a hatást tompítja, és egyben stabilizálja a habot.
Hatás az illatra és színre: Az SLSA a formulában szinte semleges — nem ad erőteljes színt vagy illatot, ami előnyös illatosított termékeknél.
Oldhatóság magasabb adagolásnál: A felső határhoz közeli adagolás (30 – 50 %) folyékony rendszerben további szolubilizátorok nélkül nem feltétlenül reális — ilyen koncentrációkban az SLSA kizárólag a szilárd fázisban alkalmazható.
A nátrium-lauril-szulfát (SLS) és az SLSA egyaránt anionos tenzidek lauril-lánccal, de kémiai szerkezetük eltér: az SLSA szulfoacetát-csoportot, az SLS szulfát-csoportot tartalmaz. Ennek eredménye az SLSA nagyobb molekulája, amely kevésbé hatol be a bőrbe — ez előny a tolerancia szempontjából. Az SLSA valamivel kevésbé agresszív tisztítószer, mint az SLS, miközben összehasonlítható habzóképességet tart fenn. Ugyanakkor nem minden alkalmazásban egyenértékű helyettesítő — az oldódási viselkedés, a rendszer viszkozitása és az egyéb összetevőkkel való kölcsönhatások eltérhetnek, ezért cserénél mindig ellenőrizze a stabilitást és a szenzoros tulajdonságokat a konkrét receptúrában.